Szentjánoskenyérfa - információk
Egyéb nevek: Szentjánoskenyér, Karobfa, Kenyérfa
Latin név: Ceratonia siliqua
A szentjánoskenyérfa egy örökzöld, mediterrán származású fa, amely a bibliai Keresztelő Szent Jánosról kapta a nevét – a hagyomány szerint ugyanis ő a pusztai vándorlásai során ennek a fának a termését fogyasztotta. Levelei bőrszerűek, párosan szárnyaltak, fényes sötétzöldek. Virágai aprók, zöldes-vörösesek, de a növény igazi értékét a hosszú, 10–20 centiméteres, éretten sötétbarna, bőrszerű hüvelytermései adják.
Hasznossága miatt évezredek óta termesztett haszonnövény. A termés húsos fala édes, tápláló és rostokban gazdag. A belőle készült őrlemény a karob, amely a kakaó egészséges, koffeinmentes alternatívája. Magvait az ókorban súlymérésre használták (karát), mivel tömegük meglepően egyenletes (átlagosan 0,2 gramm). Emellett kiváló takarmány is, innen ered a takarmánynövény besorolása is.
Termesztése hazánkban kihívást jelent, mivel a növény fagyérzékeny. Míg a mediterrán térségben hatalmas fává nő, nálunk leginkább dézsás növényként tartható. A forró, napos helyet és a jó vízelvezetésű, akár köves talajt kedveli. Szárazságtűrő képessége kiváló. Ha dézsában neveljük, télen fagymentes, de világos helyen kell teleltetni.
Felhasználása a gasztronómiában a legjelentősebb: a karobporból sütemények, italok és krémek készülnek. A konyhakertben vagy teraszon tartva egzotikus megjelenést kölcsönöz a környezetnek.
Érdekessége, hogy a szentjánoskenyérfa általában kétlaki, tehát külön van hím- és nőivarú példány, így termésre csak akkor számíthatunk, ha mindkét típus jelen van, vagy öntermékeny fajtát választunk.