Cserszömörce - információk
Egyéb nevek: Parókafa
Latin név: Cotinus coggygria
A cserszömörce a szömörcefélék családjába tartozó, Magyarországon is őshonos, rendkívül karakteres cserje vagy kis fa. A nevét onnan kapta, hogy elnyílt virágzatai a nyár második felében vattaszerű, bolyhos gombolyagokká válnak, amelyek messziről úgy festenek, mintha a bokrot rózsaszínes-szürke köd vagy egy hatalmas paróka borítaná. Hazánkban különösen a Balaton-felvidék és a középhegységek meszes, köves oldalain érzi jól magát.
Hasznossága legendás:
Gyógyászat és ipar: Levelei rendkívül gazdagok csersavban (tanninban). A népi gyógyászatban a leveléből készült tea gyulladáscsökkentő, fogínyvérzés elleni öblögető szer (gondoljunk a híres fogínyecsetelőkre). Régen a bőriparban cserzésre, a textiliparban pedig sárga festékanyag nyerésére használták.
Díszítőérték: Ma már leginkább a bíborvörös levelű változatait (pl. 'Royal Purple') ültetik, mert egész évben drámai színt adnak a kertnek.
Extrém szívósság: Az egyik legjobb választás rézsűk megkötésére, száraz, forró, sziklás helyekre, ahol más növény már feladná.
Termesztése „lustáknak” való: a cserszömörce a fényt és a szegényes talajt szereti. Ha túl sok tápanyagot vagy vizet kap, elpuhul és elveszíti jellegzetes színét. A metszést jól bírja, akár drasztikusan is visszavágható, ha túl nagyra nőne.