
A növekedési időszakban biztosítsunk számára szórt fényt, tartsuk a földjét mindig nyirkosan, és havonta egyszer adjunk neki hígított orchidea-tápoldatot.
Élvezd a szüretet, szedd le naponta az érett gyümölcsöket, és távolítsd el a beteg vagy rothadó szemeket, hogy ne fertőzzék meg az épeket.
Ez a fő érési és betakarítási szezon, amikor a folyamatosan érő gyümölcsöket érdemes a fa alá terített fóliára vagy hálóra lerázni.
Megjelennek az apró, zöldes virágzatok a szárakon, ilyenkor ügyeljünk a talaj nedvességére, hogy a termések szépen fejlődjenek.
A forró nyári hónapokban a legfontosabb teendő a párásítás és a talaj nedvesen tartása, mivel a kiszáradás a levelek barnulásához és elszáradásához vezethet.
az első virágok megjelenése; aszályos időszakban az esti öntözés segít fenntartani a növény frissességét.
az intenzív növekedés időszakában a bőséges öntözés biztosítása, ügyelve arra, hogy a pangó vizet kerüljük.
Élvezzük a fővirágzást, és az első hullám után vágjuk vissza a növényt a felére, hogy bokrosabb maradjon és másodvirágzásra serkentsük.
A friss hajtások (a „gyertyák”) növekedésének ideje. Ha kisebb, tömöttebb fát szeretnél, a friss hajtások végét ilyenkor felére lecsípheted (ezzel lassítod a növekedést és sűríted a lombot).
A virágzás ideje. Ha nem nyírod folyamatosan, a bokor fehér virágfelhőbe borul, ami vonzza a beporzókat.
A növekedési szakaszban figyeljünk a rendszeresebb öntözésre és a tápanyag-utánpótlásra, hogy a növény elegendő energiát gyűjtsön a látványos virágzáshoz.
Élvezzük a fővirágzást, a virágzás után pedig vágjuk vissza a hajtásokat a felére, hogy ezzel újabb növekedésre és esetleges másodvirágzásra serkentsük a növényt.
A virágzás után figyeljük a becők érését; amikor a növény alsó levelei lehullanak és a magok elkezdenek sárgulni, vágjuk le a szárakat a betakarításhoz.
A hajtásnövekedés idején figyeljünk a gyomlálásra, és bár a növény szárazságtűrő, az újonnan ültetett példányokat öntözzük rendszeresen, amíg meg nem erednek.
Juttass ki nitrogéndús tápanyagot a növekedés serkentésére, és fordíts kiemelt figyelmet a káposztalepke hernyói elleni biológiai vagy vegyszeres védekezésre.
Ültess „nyári” fajtákat, amelyek jobban bírják a meleget, vagy keress nekik félárnyékos helyet (pl. magasabb növények takarásában).
A hajtásnövekedés idején, ha tömöttebb formát szeretnénk elérni, a friss, gyertyaszerű hajtások felét vagy kétharmadát kézzel kitörhetjük.
A nyári hőségben tartsuk tisztán az ágyásokat, és mulcsozással segíthetjük a talaj nedvességének megőrzését a növények körül.
Az őszi fokhagyma ilyenkor hozhatja a magszárat (ha nem magszármentes fajta) - ezt érdemes kitörni, hogy az energia a fejbe menjen.
Az intenzív bokrosodás ideje, ekkor már megkezdhető a rendszeres öntözés, és érdemes egy kevés komposztot teríteni a tövek köré.
A növény gyorsan fejlődik és virágzik. Öntözd mértékkel, és figyeld a lampionok megjelenését.
Végezz rendszeres kapálást és gyomirtást, majd a virágzás után kezdd meg a bokrok óvatos bakhátolását, hogy a terméstartók könnyen a földbe fúródhassanak.
Gondoskodj a rendszeres gyomlálásról és a bőséges öntözésről, valamint kezdd meg a legkorábbi, 20-25 centiméteres zsenge termések folyamatos szüretelését.
Az intenzív növekedési és virágzási szakaszban öntözzük rendszeresen, és kéthetente adjunk neki magas foszfortartalmú tápoldatot a dúsabb virágzásért.
A növény intenzív fejlődésekor ügyeljünk a rendszeres öntözésre és a gyommentesítésre, valamint szükség esetén helyezzünk ki támasztékot a vékony virágszárak mellé.
A legintenzívebb virágzás idején naponta öntözzük a növényeket, a kánikulában pedig érdemes a lombozatot permetezni, hogy biztosítsuk a szükséges páratartalmat.
Gondoskodj a rendszeres kapálásról és a tövek körüli föld feltöltéséről (töltögetés), valamint kezdd meg az intenzívebb öntözést a virágzás kezdetén.
Az első terméshullám érésekor figyeljünk a rendszeres vízellátásra, hogy a gyümölcsök húsosak maradjanak, és ne hulljanak le idő előtt.
Megkezdődik az intenzív növekedés és a virágzás, ilyenkor mérsékelt öntözést igényelhet, valamint ez az ideális időszak a szártagokkal való szaporításra.
a növény nyugalmi állapota; ilyenkor a legszerencsésebb a sűrű csoportok szétosztása és a hagymák átültetése.