Tipp: Segítség! Lótetű van a kertemben!
A lótetű, más néven lótücsök, az egyik legbosszantóbb kártevő, amely megjelenhet a gondosan ápolott konyhakertben vagy a pázsiton. Ez a különös megjelenésű rovar a föld alatt éli mindennapjait, ahol erős ásólábai segítségével bonyolult alagútrendszereket hoz létre. Jelenlétére leggyakrabban a talaj felszínén látható, ujjnyi vastagságú lyukak és a mellettük lévő kis földkupacok utalnak. A lótetű nem válogatós, gyakorlatilag minden útba eső növény gyökerét elrágja ásás közben, ami a palánták hirtelen pusztulásához vezet. Különösen tavasszal és nyár elején aktív, amikor a párzási időszakban a talaj felsőbb rétegeibe húzódik. A veteményesben a frissen ültetett paprikát, paradicsomot és salátát veszi legelőször célba.
A védekezés ellene türelmet és kitartást igényel, mert rejtőzködő életmódja miatt nehéz rátalálni. Az egyik legrégebbi és legnépszerűbb házi módszer a mosogatószeres vizes öntözés a járataiba. Keverjünk el egy kevés környezetbarát mosogatószert vízben, és öntsük közvetlenül a látható lyukakba. A folyadék irritálja a rovart, amely így kénytelen a felszínre jönni, ahol már könnyen elkaphatjuk. Sokan esküsznek a csapdázásra, amelyhez befőttesüvegeket vagy műanyag poharakat használnak. Ássuk le az edényeket a talaj szintjéig a lótetű vonulási útvonalán, és töltsünk az aljukra egy kevés sört vagy vizet. Az éjszaka portyázó rovarok beleesnek a csapdába, és nem tudnak kimászni a sima falú edényből.
A lótetű imádja a trágyázott, laza és nedves talajt, így a komposztkupacok környékén szinte biztosan felbukkan. Kiaknázhatjuk ezt a tulajdonságát, ha ősszel lótrágyával töltött gödröket ásunk a kert különböző pontjain. A rovarok ide fognak húzódni telelni a meleg és tápanyagdús közeg reményében. Télen, egy fagyos napon ássuk ki ezeket a fészkeket, és terítsük szét a trágyát a felszínen, hogy a kártevők megfagyjanak. A biológiai védekezés hívei számára a hasznos fonálférgek alkalmazása jelentheti a megoldást. Ezek a mikroszkopikus élőlények a talajba juttatva megkeresik és elpusztítják a lótetű lárváit és kifejlett egyedeit is. Ez a módszer teljesen környezetbarát és nem veszélyezteti a kert többi lakóját vagy a háziállatokat.
A növények védelmében alkalmazhatunk mechanikai akadályokat is az ültetés során. A palánták szárát vegyük körül műanyag gyűrűvel vagy vágott aljú tejfölös dobozzal, amit mélyen a földbe süllyesztünk. Ez megakadályozza, hogy a lótetű a talaj felső rétegében haladva elérje a zsenge szárat. Vannak olyan növények is, amelyek illatát a lótücsök kifejezetten utálja, ilyen például a körömvirág vagy a bársonyvirág. Érdemes ezeket a virágokat a zöldségágyások közé ültetni természetes riasztóként. Ha a természetes módszerek nem válnak be, a szaküzletekben kaphatók speciális rovarölő szerek és csalétkek. Ezeket óvatosan, az előírásokat pontosan betartva kell alkalmazni, hogy ne károsítsuk a talaj élővilágát.
A pázsiton a lótetű jelenléte sárguló foltokat és egyenetlen talajfelszínt okoz a sok járat miatt. Itt a rendszeres hengerezés segíthet, mivel a tömörödött talajban nehezebben tudnak közlekedni.
Fontos tudni, hogy a vakond a lótetű természetes ellensége, de sajnos ő is jelentős felfordulást okoz a kertben. A sündisznók és bizonyos madárfajok is szívesen fogyasztják a lótücsköt, ezért érdemes őket a kertbe csalogatni. A rendszeres kapálás és a talaj mozgatása megzavarja a rovarok nyugalmát és tönkreteszi a járataikat. Soha ne hagyjuk eluralkodni a fertőzést, mert egyetlen nőstény lótetű több száz petét is rakhat egy szezonban. A védekezést célszerű összehangolni a szomszédokkal is, hiszen a rovarok könnyen átvándorolnak egyik kertből a másikba. Kitartó munkával és többféle módszer kombinálásával végül sikerülhet visszaszorítani ezt a kellemetlen látogatót. A kertünk egészsége és a bőséges termés megéri a folyamatos odafigyelést és a küzdelmet.