Áltiszafa - információk
Egyéb nevek: Szibériai tea
Latin név: Cephalotaxus
Az áltiszafa egy elegáns megjelenésű, örökzöld fenyőféle, amely sötétzöld, fésűsen elrendezkedő, puha tapintású tűleveleivel díszít. Megjelenése nagyban emlékeztet a közönséges tiszafára, de levelei hosszabbak és szélesebbek, habitusa pedig általában bokrosabb, szélesen elterülő, ami különleges textúrát ad a kertnek.
Hasznossága elsősorban árnyéktűrő képességében rejlik, így kiváló választás olyan kertrészekbe, ahol a legtöbb örökzöld már nem fejlődik megfelelően. Sűrű lombozata miatt remek térelválasztó vagy aljnövényzet válhat belőle, amely télen is stabil zöld hátteret biztosít, miközben ellenáll az őzek és szarvasok rágásának.
Termesztése hálás feladat, mivel a növény nem válogatós a talaj típusában, amennyiben az jó vízelvezetésű és mérsékelten nyirkos. Bár a félárnyékos és árnyékos helyeket kedveli a leginkább, elegendő öntözés mellett a naposabb fekvésben is megél, és kifejezetten jól tolerálja a városi szennyezettebb levegőt is.
Felhasználását tekintve a modern kertek kedvelt díszítőeleme, különösen szoliterként vagy japán stílusú kertekben, ahol lassú növekedése és formázhatósága jól érvényesül. Bár gyógyászati kutatások vizsgálták bizonyos hatóanyagait daganatellenes terápiákban, a növény minden része mérgező, ezért otthoni gyógyhatású felhasználása szigorúan tilos és veszélyes.
Érdekessége, hogy gyakran szilvatiszafának is nevezik, mivel a nőivarú példányok ősszel húsos, szilvára emlékeztető, olajzöld majd barnásvörös magvakat érlelnek. Rendkívül hosszú életű és szívós növény, amely kevés kártevővel rendelkezik, így évtizedekig a kert dísze maradhat minimális fenntartás mellett.