
Pótoljuk a tápanyagokat érett komposzttal vagy szerves műtrágyával, és ilyenkor végezzük el az új példányok telepítését is a végleges helyükre.
Ellenőrizd a talaj pH-értékét, és ha szükséges, pótold a savanyú tőzeget vagy speciális áfonya-műtrágyát a tövek körül.
Vedd elő a teleltetőből. Ha szükséges (a gyökerek már feszítik a cserepet), ültesd át egy csak egy mérettel nagyobb edénybe. Kezdd el az óvatos öntözést és tápoldatozást.
A hőmérséklet emelkedésével fokozatosan elkezdhetjük a víz adagolását, és ha az éjszakai fagyok már biztosan elmúltak, megkezdhetjük a növény kiszoktatását a szabadba.
Kezdjük meg a szobában teleltetett példányok mérsékelt öntözését, és ha szükséges, végezzük el az átültetést laza, homokos virágföldbe.
Megindul a friss hajtások növekedése, ez a legalkalmasabb időpont a tőosztással történő szaporításra és az új tövek elültetésére.
A virágzás időszaka: figyeljünk a kártevőkre (pl. bimbólikasztó bogár) és a gombás fertőzések megelőzésére.
Ahogy nő a nappali világosság, fokozatosan növelhetjük az öntözés gyakoriságát, és ilyenkor érdemes elvégezni az átültetést vagy a sarjak leválasztását, ha a növény kinőtte a cserepét.
Megkezdődik a beltéri palántázás; a magokat meleg, világos helyen, nedves földbe vetjük, és gondoskodunk a folyamatos, de mérsékelt öntözésről.
Pótoljuk a növény tápanyagigényét érett komposzttal vagy örökzöldeknek szánt műtrágyával, és ilyenkor végezhetjük el az új példányok telepítését is.
A hónap második felében, ha a talaj már melegszik, megkezdhető a korai magvetés, de csak akkor, ha már nem várhatók kemény éjszakai fagyok.
A levelek megjelenésével párhuzamosan megkezdődhet a tápanyag-utánpótlás, és fontos figyelni a talaj nedvességtartalmára, hogy segítsük a tavaszi fejlődési szakaszt.
az átteleltetett növények visszavágása, átültetése és fokozatos szoktatása a fényhez; az öntözés növelése.
Amint a talaj kellőképpen felmelegedett, vessük el a magokat végleges helyükre, körülbelül egy-két centiméter mélyre.
Ez az ideális időszak az átültetésre és a szaporításra tőosztással vagy levéldugványokkal, valamint ekkor kezdhetjük el a havi egyszeri, mérsékelt tápoldatozást.
A virágzás főideje. Ilyenkor a legszebb. A levágott vesszők vázában, a lakásban is hamar kinyílnak.
Kezdenek kibújni a levelek. Teríts a tövek köré komposztot vagy érett trágyát, hogy biztosítsd a tápanyagot a nagy levéltömeghez.
A palánták edzése, szoktatása a kinti levegőhöz.
Az áttelelt tövek tisztítása a száraz levelektől, valamint az előnevelt palánták kiültetése a kertbe vagy a balkonládákba a tavaszi virágpompához.
Megindul a friss, zöld hajtások növekedése, ilyenkor lehet elvégezni az új tövek elültetését vagy a sűrűbb csomók tőosztással történő szaporítását.
A magok előkészítése koptatással vagy meleg vizes áztatással, majd beltéri vetésük kis cserepekbe a palánták neveléséhez.
Távolítsuk el az elhalt vagy elfagyott ágakat, és kezdjük meg a rendszeres öntözést lágy vízzel, amint a növény ébredezni kezd.
A teleltetés utáni ébredés. Ha szükséges, ilyenkor végezzük el az alakító metszést. Fokozatosan szoktassuk a növényt a kinti napfényhez, különben a levelei megéghetnek.
Az ébredés és a tavaszi metszés ideje. Ilyenkor távolítsd el a téli fagyok által megcsípett hajtásvégeket. Adj neki tartós örökzöld-műtrágyát az intenzív növekedéshez.
A magok szabadföldi vetése 2-3 centiméter mélyre, jól előkészített, porhanyós ágyásokba, amint a talaj már megmunkálható.
Végezzük el a magok szabadföldi vetését tiszta, gyommentes talajba, ügyelve a sekély vetésmélységre a jobb kelés érdekében.
A magok beltéri vetése cserépbe a palántaneveléshez, biztosítva a csírázáshoz szükséges magas hőmérsékletet és páratartalmat.
Megkezdődik az új hajtások (rügyek) megjelenése, ilyenkor érdemes magas nitrogéntartalmú műtrágyával vagy érett komposzttal segíteni a növekedést.
Ahogy a nappali hőmérséklet emelkedik, elkezdhetjük a dézsás növények szoktatását a kültéri levegőhöz, de az éjszakai fagyok ellen még védeni kell őket.
A magok szabadföldi vetése fészkekbe, vagy a palánták előnevelése cserépben, védett és meleg helyen.