Aranyvessző - információk
Egyéb nevek: Aranyfa, Aranyeső, Forzícia
Latin név: Forsythia
Az aranyvessző (köznyelvben gyakran – tévesen – „aranyeső”) az olajfafélék családjába tartozó lombhullató díszcserje. Ő a tavasz abszolút hírnöke: márciusban, amikor a legtöbb növény még mélyen alszik, az aranyvessző ágait tetőtől talpig elborítják a ragyogó napsárga, négyszirmú virágok. Különlegessége, hogy a virágok mindig a levelek megjelenése előtt nyílnak ki, így egy-egy bokor messziről úgy fest, mint egy lángoló sárga máglya.
Hasznossága elsősorban az időzítésében rejlik. A hosszú tél után az első komolyabb színt viszi a kertbe, és fontos korai nektárforrás az elsőként ébredő méhek és rovarok számára. Jól bírja a metszést, így kiválóan alkalmas virágzó sövénynek, de egy magányos bokorként is a kert középpontja lehet tavasszal.
Termesztése „elronthatatlan”: az aranyvessző rendkívül igénytelen. A napos helyet kedveli (árnyékban kevesebb virágot hoz), de a talajjal szemben nincsenek különleges elvárásai. Jól bírja a várost, a szelet és a kemény fagyokat is. Egyetlen dologra kell figyelni: a helyes metszésre, különben pár év alatt egy átláthatatlan, felkopaszodott bozóttá válik.
Tévhit-javító: Amit a legtöbben „aranyesőnek” hívnak, az valójában az aranyvessző (Forsythia). A valódi aranyeső (Laburnum) egy késő tavasszal nyíló, sárga fürtös virágzatú, fa termetű növény, amelynek minden része erősen mérgező.