Póréhagyma - információk
Egyéb nevek: Póré
Latin név: Allium porrum
A póréhagyma a hagymafélék családjának "arisztokratája". Ez a kétéves növény nem fejleszt a vöröshagymához hasonló kerek fejet; helyette hosszú, hengeres, egymásra boruló levélhüvelyekből álló, fehér "szárat" (valójában álszárat) és felfelé törekvő, széles, lapos, kékeszöld leveleket növeszt. Íze jóval lágyabb, édeskésebb és finomabb, mint a vöröshagymáé, illata pedig kevésbé tolakodó.
Hasznossága kiemelkedő, hiszen a póréhagyma az egyik legjobb téli zöldségünk. Gazdag B6-, C- és K-vitaminban, valamint folsavban és vasban. Magas rosttartalma és káliumszintje miatt kiváló vízhajtó és emésztésszabályozó. Mivel a kései fajtái a lábon is áttelelnek, friss vitaminforrást biztosítanak akkor is, amikor a kert többi része már pihen.
Termesztése türelmet igényel, mivel hosszú a tenyészideje. A póréhagyma a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, középkötött talajt kedveli. Legfontosabb termesztéstechnikai eleme a töltögetés vagy a mélyre ültetés: ahhoz, hogy a fogyasztható fehér rész minél hosszabb legyen, a növény szárát védeni kell a fénytől (etiolálás), így a földdel való takarás alatt a szövetek fehérek és porhanyósak maradnak.
A gasztronómiában rendkívül sokoldalú: nyersen salátákba, párolva köretnek, krémlevesnek (vichyssoise), vagy rakott ételekhez is kiváló. Gyógyhatásai közül jelentős baktériumölő képessége, valamint a koleszterinszintet és a vérnyomást kedvezően befolyásoló hatása.
Érdekessége, hogy a póréhagyma walesi nemzeti jelkép. A kertben pedig kifejezetten hálás növény, mert viszonylag kevés kártevője van (a hagymalégy ellen érdemes védeni), és a hidegtűrő fajták akár a hó alól is kihúzhatók és felhasználhatók.