Rukkola - információk
Egyéb nevek: Borsmustár
Latin név: Eruca sativa
A rukkola közepes zöld színű, szabdalt szélű, hosszúkás leveleivel tűnik ki a konyhakerti növények közül, amelyek megjelenése némileg a pitypangéra emlékeztet. Virágzata apró, krémfehér vagy halványsárga szirmokból áll, amelyeken gyakran sötétebb erezet látható, a növény egésze pedig kecses, bokros formát ölt a növekedése során.
Hasznossága elsősorban kiemelkedő vitamin- és ásványianyag-tartalmában rejlik, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz A-, C- és K-vitamint, valamint kalciumot és vasat. A kertben is hálás növény, mivel takarmánynövényként vagy zöldtrágyaként is hasznosítható, emellett gyors növekedése révén rövid idő alatt friss zöldhöz juttatja a termesztőt.
Termesztése kifejezetten egyszerű, hiszen a rukkola nem igényes a talaj típusára, bár a laza, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag földet hálálja meg a legjobban. Kedveli a napos vagy félárnyékos fekvést, és mivel jól bírja a hűvösebb időjárást, már kora tavasszal vagy akár késő ősszel is sikeresen vethető szabadföldbe.
Felhasználása a gasztronómiában rendkívül sokoldalú, jellegzetes diós, borsos íze miatt saláták, pizzák és tészták kedvelt alapanyaga. Gyógyhatását tekintve emésztésjavító és immunerősítő tulajdonságokkal rendelkezik, magas antioxidáns-tartalma pedig hozzájárul a szervezet védelméhez a káros szabadgyökökkel szemben.
Érdekessége, hogy a rukkola ízének intenzitása a növény korával és a környezeti hőmérséklettel együtt változik; a fiatal levelek enyhébbek, míg az idősebb, virágzás előtti példányok csípősebbé válnak. Mivel hajlamos a felmagzásra a nagy nyári hőségben, érdemes szakaszosan vetni, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak a zsenge hajtások.