Orgona - információk
Latin név: Syringa
Az orgona az olajfafélék családjába tartozó, talán legnépszerűbb magyarországi díszcserje vagy kis fa. Nem őshonos nálunk (Délkelet-Európából és Ázsiából származik), de annyira összefonódott a magyar kultúrával – gondoljunk csak az anyák napjára –, hogy szinte nemzeti növényünknek érezzük. Szív alakú levelei és fürtökben nyíló, bódító illatú virágai a tavasz végének elmaradhatatlan jelképei.
Hasznossága elsősorban az érzékszerveink kényeztetésében rejlik: illata semmivel nem összetéveszthető, vágott virágnak pedig az egyik legkeresettebb tavaszi növény. Emellett kiváló és sűrű virágzó sövényt alkot, amely jól takar, és bírja a városi légszennyezettséget is. A gyógyászatban az orgona levelét és kérgét régen lázcsillapításra is használták, de ma már szinte csak díszítőértéke miatt tartjuk.
Termesztése hálás, de van néhány trükkje. Az orgona a napfény szerelmese; árnyékban felkopaszodik és alig virágzik. Kedveli a meszes, tápanyagban gazdag talajt. Rendkívül szívós, jól bírja a hideget és a szárazságot is, de a dús virágzáshoz meghálálja a törődést. Legnagyobb „hibája”, hogy hajlamos a sarjadzásra: a tő körül rengeteg vadhajtást hozhat, amik elszívják az erőt a főnövénytől.
Érdekessége a hihetetlen szín- és fajtaválaszték: a fehértől a halványkéken át a sötétliláig, sőt a sárgás árnyalatokig terjed a paletta, léteznek telt virágú és különleges illatú hibridek is.