Zeller - információk
Latin név: Apium graveolens
A zeller a zellerfélék családjába tartozó, kétéves növény, amely karakteres, erőteljes illatával és ízével a konyhakert egyik legmeghatározóbb aromájú növénye. Három fő változata létezik: a gumós zeller, amely nagy, föld alatti raktározó szervet növeszt; a szárzeller (vagy halványító zeller), amelynek húsos levélnyeleit fogyasztjuk; valamint a metélőveller, amelyet kizárólag dús, aromás lombjáért termesztünk.
Hasznossága sokrétű: a gumó a magyar konyha alapvető leveszöldsége, míg a szárzeller a modern, egészségtudatos táplálkozás és a friss saláták sztárja. Rendkívül gazdag káliumban, kalciumban és magnéziumban, illóolajai pedig étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatásúak. Kalóriatartalma rendkívül alacsony, ezért a diétás étrendek egyik legfontosabb alapanyaga.
Termesztése a konyhakerti növények közül az egyik legnagyobb kihívás, mivel rendkívül hosszú a tenyészideje (akár 180-200 nap) és nagy a vízigénye. A zeller "tápanyagfaló", ezért bőségesen trágyázott, humuszban gazdag, jó víztartó képességű talajt igényel. A gumós zellernél kritikus a palántázás mélysége: ha túl mélyre ültetjük, nem fejlődik szép gumó, csak sok oldalgyökér.
A gasztronómiában a gumót főzve, rántva vagy krémlevesként használjuk, a szárzellert pedig mártogatósként, smoothie-k alapanyagaként vagy salátákban (pl. Waldorf-saláta). Gyógyhatásai közül kiemelkedik erős vizelethajtó és gyulladáscsökkentő ereje, valamint a népi gyógyászatban idegerősítőként és vágyfokozóként is számon tartják.
Érdekessége, hogy a zellermagok fényre csíráznak, ezért vetéskor nem szabad őket mélyen földdel takarni, csak éppen ráhengerelni a talajfelszínre. A gumós zeller fejlődése során az alsó, sárguló levelek eltávolítása és a gumó válláról a föld óvatos elhúzása segítheti a nagyobb és szabályosabb termés kialakulását.