Spárga - információk
Egyéb nevek: Csirág
Latin név: Asparagus officinalis
A spárga az egyik legkülönlegesebb, évelő zöldségnövényünk, amely a spárgafélék családjába tartozik. A föld alatt egy erőteljes gyöktörzset (rizómát) fejleszt, amelyből tavasszal bújnak elő a zsenge hajtások, a sípok. Ha nem vágjuk le őket, a sípok 1,5 méter magas, finom, tollszerű lombozattal rendelkező növénnyé fejlődnek.
Hasznossága legendás: a „zöldségek királyának” is nevezik. Rendkívül gazdag folsavban, C-, A- és K-vitaminban, valamint kiváló rostforrás. Vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert, emellett alacsony kalóriatartalma miatt a tavaszi tisztítókúrák és diéták alapköve.
Típusai:
Fehér spárga: A föld alatt, bakhátakban növekszik (fénytől elzárva), így nem termelődik benne klorofill. Íze lágyabb, de hámozást igényel.
Zöld spárga: A föld felett nő, a napfény hatására válik zölddé. Íze intenzívebb, aromásabb, és általában nem kell hámozni.
Termesztése türelemjáték: a spárgaültetvény telepítése után csak a harmadik évben lehet először szüretelni, de utána akár 15–20 éven át is terem ugyanazon a helyen. A mélyrétegű, laza, homokos vagy középkötött, tápanyagban dús talajt kedveli. Mivel évelő, fontos, hogy a telepítés előtt a földet alaposan trágyázzuk meg.
A konyhában igazi ínyencség: párolva, grillezve, baconbe tekerve, krémlevesként vagy hollandi mártással tálalva is kiváló. Fontos, hogy ne főzzük túl, maradjon roppanós ("al dente").
Érdekessége, hogy a spárga kétlaki növény (vannak hím- és nőivarú egyedek). A termesztésben a hímivarú növényeket preferálják, mert azok nem hoznak magot, így több energiát fordítanak a vastagabb sípok növelésére.